A Kisherceg megtanult közlekedni a lakásban. Most már szemmel láthatólag nem felejti el, hogy merre indult, és céltudatosan csattognak a kis tenyerek szerte a szobák között. A nappaliban elsődleges célpont a TV-állvány, amire ha felkapaszkodik, akkor egészen közelről - pixelnyi pontossággal - tudja követni az adást.

A másik célpont a kisasztal, amin ha éppen semmi sincsen, akkor istenien lehet csapkodni.
Innen egyenes az út a babzsák fotelhez, amire - anyai segítséggel - rá is lehet ugrani, de egyszerűen hozzá is lehet bújni és meg is lehet cibálni.

Átcsattogunk a hálószobába, ahol a sláger a párologtató maci. Ha működik, megáll mellette és próbálja elkapni a kiáramló párát. Egy kézzel kapaszkodik a kisfotelban, másik kézzel legyez a levegőben, és kavarja a ködöt.

Mostanában már elmerészkedik a fürdőszobába is, ott a kádat szemléli hosszan és töprengve. Derenghet, hogy ott szokott fürdeni. Fürdeni pedig nagyon szeret. Esténként hatalmas pancsolási partykat rendeznek az apjával.

Néha leteszem a konyhában is, de ott elég életveszélyes még. Megpróbál felkapaszkodni a fiókokba kapaszkodva - amik elég könnyen kinyílnak. Vagy a sütőajtó fogantyúját szemeli ki - a sütőajtó meg kinyílik, és ő fenékre huppan. Jobb esetben. Rosszabb esetben a lendület viszi tovább, és a feje koppan a konyhakövön. Utána ordít.

Ezenkívül szerelmes a nagyiék falvédőjébe és a párnákba. Főleg egy piros szivecskés plüss párna nyűgözi le. De annyira semmiképpen, mint a Nagy Falvédő. Már régebben is szerette nézni, elaludt mellette a mintákat bámulva. Most azonban feláll és közelről simogatja, és dünnyög neki meghatottan.

A párnák pedig arra jók, hogy ráhajtsa a kis buksiját. Ezt a szokást mostanában fejlesztette ki, mivel az egyik nagyobb náthája óta reggelenként átveszem az ágyunkb, és ott még békésen szundít egy-két órát tovább. Azután amikor felébred, még jólesően hentereg és fetreng egy sort. Ráhajtja a fejét mindenre, ami kicsitis párnának néz ki. Anya hátára, apa vállára, a macira, a paplanra, a kispárnára, a nagypárnára... mondjuk félpercenként. Közben pedig vadássza a támlán sorakozó plüssöket. Potom tíz perc alatt az ágy katasztrófa sújtotta övezetnek néz ki.

Ugyanez igaz a nagyszobára is, ami nap végén általában úgy fest, mintha játékrobbanás történt volna. Mindegy, hogy hányszor raktál napközben rendet. És Kisherceg még nem is tud járni, ugye.

Ellenben van nyolc foga, és a sok mozgás miatt - meg mert az utóbbi időben felváltva fogzott és nátháskodott - mostanában semmit sem hízott. Kicsit aggódom is érte. Bár a gyerekrovos valószínűleg legyintene erre a témára is. Egy kicsit idegesít mostanában, hogy ennyire rálegyint mindenre. Amikor először volt 39 °C-os láza, akkor vállat vont, hogy hát éppen bevihetjük, ha akarjuk. Bevitttük.
Valami vírus.
A füle? Hát azt csak azért bizergálja, mert csak. Rossz szokás. Biztosan.
Khm. Jó, biztosan kicsit jobban aggódok első gyerek lévén, de azért legalább belekukkanthatott volna a fülébe.
A második 39 °C-nál már nem vittük be. Telefonon rázott le minket a csaj.
Kicsit gondolkodom az orvosváltáson.
....

A Blog meg éppen ma lett 5 éves. Jövőre iskolába küldjük. De nem garantálom, hogy megtanulok írni...