"koncepció autó tervező vagyok" De jó neked, barátom! És mondd, sok megbízásod van?

Egyébként, ha bármi kérdésetek van, Miss Dewey szívesen válaszol.

Úgy vélem, hogy a térdközelben végződő szoknyákhoz előnyös viselet késő ősszel a hosszú szárú csizma.

De a cipőgyártók meg úgy vélik, hogy a konfekcióméretbe az én vádlim már nem fér bele. Fél órán keresztül csizmákat próbáltam.
Hosszabbat, rövidebbet, magassarkút... aztán már laposat is. Aztán már a western fazonra is ráfanyalodtam. Aztán már a szőrös-liffentyűssel is beértem volna.
A végén már azt is felvettem, amit amúgy akkor sem vennék fel, ha kényszerítenének... (C.C. Catch stílusában, egyenesen a nyolcvanas évekből ideimportálva) de mindegy is, mert nem ment rám. Egyik sem! Ehh.

Jó, a boka felettiek igen. Még a vádli közepééig tartók is. De ami normálisan térd alatt kevéssel végződött, ahogy kell, az szorított, mint a kurvaélet.

Bazki! Hájas a vádlim, vagy mijafranc?!
Jövőre már azt is megérem, hogy fülbevalót sem kapok, mert nem lesz a méretemben?!

Elmentek a büdös picsába a rohadt konfekciótokkal együtt! És basszátok is meg! Miért nem lehet olyan 37-es csizmát kapni, amit fel is tudok venni, he?!
Szemetek!

Úgyhogy nem fogok késő ősszel szép szoknyát hordani garbóval, tünci kabáttal és hosszú szárú csizmával. Hordok majd unalmas farmert sportcipővel, meg széldzsekit.

Tegnap összevontan megtartottuk Szőkeherceggel a hatvanadik szülinapunkat.
Eredetileg nem magunkat akartam ünnepeltetni, de végülis jó ürügy volt összetrombitálni a haverokat és lazázni egy kicsit.

Egy csomó dolgot hoztak. Nekünk. Pedig igazándiból nem vártam semmi extrát, csak hogy jöjjenek és egyék meg az összes sütit, amit találnak és igyák meg az összes sört és dumáljunk egy jót.
Erre úgy megleptek, hogy leesett az állam.
Ördögasszony hozott szépséges, világítós névtáblát, lett csodás csészém, Szőkehercegnek trükkös fürdőgolyók, fincsi bor...
...és megkaptam a Naaagy Vonatenciklopédiát és ettől aztán tisztára elérzékenyültem. Kisangyallal beszéltünk róla, amikor láttam megjelenni és azt hittem, csak viccel amikor kijelentette, hogy megkapom. Hatalmas ajándék. Minden szempontból.
900 csodás kis szépség van benne. Három évig minden napra jut egy vonat, ha jól beosztom.

Köszi, srácok! Gyertek gyakrabban!
Különbenis maradt egy csomó sör, amit még meg kell inni!

Reggel turkáltam a ruhásszekrényben... Nincs egy rongyom seeeeem!
Aztán találtam négy pár cipőt, amit tavaly nyáron vettem. Ebben az a gáz, hogy idén nyáron vettem újabb három párat. Mert egyszerűen elfelejtettem, hogy már van az a négy a szekrényben.

Ennyit rólam.
Az is lehet, hogy az egyik polcon kötegben állnak a tízezresek, csak én nem tudok róla. Csak tudnám, melyik polc az?

Keresőszó: "hogy néz ki egy zombi?" Nézz meg élőben!

Ha az ember látja, hogy lerajzolhat ilyen házakat és azok a felfalazás utáni második héten is állnak még, akkor hajlamos vérszemet kapni. Én legalábbis vérszemet kaptam.

Úgyhogy a repterecském tervei egészen eldurvultak.
Az építész konzulensem már a múlt héten látta... nyelt egy nagyot és pislogott. Aztán azt javasolta, hogy még most beszéljek a statikussal és vigyek is neki mindjárt több változatot. Szerintem a fickó vagy visítva fog menekülni, vagy hangos vihogással fogja az asztalt csapkodni.

A sok (bátor) tervezés közepedte folyamatosan művelem magam. Hiszen utazok minden nap kétszer egy-másfél órát, legalább haszna legyen, vagy valami.
Tegnap délután elkezdtem olvasni egy kissé filozófikus művet.
Már többször, több helyen láttam róla pozitívan nyilatkozni embereket. Bár élőben még senkivel nem találkoztam, aki olvasta volna. De hát biztosan jó.
Na, majd most én!

Na, kérem, én még nyitott szemmel, olvasás közben nem aludtam el. De most az utolsó megálló előtt a HÉV-en arra riadtam fel, hogy a betűk csak futnak a szemem előtt, automatikusan lapozok... és ennek elenére majdnem lebólintottam a velem szemben ülő csajt. Szegény csak nézett, hogy mi a bajom, amikor felkaptam a fejem. Megpróbáltam úgy tenni, mint aki egy nagyon érdekfeszítő könyvből eszmél fel, hogy le kell szállnia. Bár az elüvegesedő tekintetem szerintem nem győzte meg.

Ma reggel már nem ezt a könyvet vettem elő.

Köszönöm szépen!
Most pedig megyek, és egy újabb ősz hajszálat festek át alkoholos filccel...

Kitaláltam magamnak egy jó munkakört.
Az a lényege, hogy az ember reggel felkel, teát főz, reggelit csinál... aztán ad sok puszit a Férfinak, Aki Elmegy Melózni. Aztán visszafekszik még aludni egy kicsit.
Ha kialudta magát, akkor megeteti a macskát, rajzol egy kicsit, hogy ne unatkozzon nagyon, majd elmegy konditerembe, szoliba és plázázni a barátnőkkel. Utána hazamegy, hazaküldi a takarítónőt, és összeüt valami vacsorát a Férfinak, Aki Hazatér a Munkából.

Az a baj, hogy ezt a munkakört nem fizetik túl jól, vagy pedig unalmasak a munkatársak.
Azt hiszem, mégiscsak saját irodát kéne nyitni. Egy jólmenő, nagynevű irodát.

Na, iszom még egy kávét...