Van már egy excel-tábla a költségeknek, van már egy a teendőknek, van már egy a meghívottaknak, mindez közös és a nap 24 órájában hozzáférhető (hála a google csodálatos jótéményeinek és további hála neki, mert mostantól közös naptárat is tudunk vezetni, így többet nem lesz olyan, hogy "de hát drágám, nem tudtam, hogy te ma pálinkakóstoló bajnokságra mész a barátnőiddel...")

Szóval űberfasza gyerekek vagyunk és minden meg lesz szervezve, minden el lesz intézve, minden sínre lesz téve. Sőt, már most sínen van!

De ettől függetlenül valamiért mégis az az érzésem, hogy elég sűrű évnek nézünk elébe.

Például vagy 15 héten keresztül kell járnunk keresztényi fejtágításra - úgynevezett jegyesoktatás, vagy mi. Amit állítólag azért kapunk, mert nem járunk misére. És még katalógus is van, nem lehet hiányozni a szemináriumról! Remélem, legalább vizsgázni nem kell a végén. (Mert tandíj az lesz, azt már most tudom.)
De hát tehetek én arról, hogy a templom szebb és sokkal jobban elfér benne ennyi ember, mint a nyavajás házasságkötő teremben?!