Tegnap adtunk egy jó nagy jobbegyenest a semmittevésnek és elmentünk moziba.
Tudom-tudom, azt állítottam, hogy most semmi olyan film nincsen, ami érdekelne, de végülis tévedtem. (Elnézést minden mozi igazgatótól, de nem volt nálam műsorfüzet!)

Megnéztük a Sky kapitány és a holnap világa című filmet.

Nos, mit mondjak? Majd' elolvadtam ültő helyemben. Egyszerűen észvesztően gyönyörű. Kár, hogy csak ez szól mellette. Meg talán az, hogy mániákusan rajongok ezekért a steampunkra hajadzó világokért.
Nekem elég egy gőzmozdony, egy zeppelin és máris észvesztve loholok filmetnézni. Arról nem is beszélve, hogy a bugyuta kalandfilmek mindig is a gyengéim voltak.

Na, ebben van minden. Steampunknak éppen nem steampunk, mert helyi idő szerint 1939-ben járunk, az első világháború utáni Földön, nevezetesen New Yorkban. Ergo már túlhaladtunk a gőzgépeken, ámde az ipari fejlődés és a feltalálók kora nem áldozott le, sőt. Azonban a korszak (és az előadásmód) a punk életérzést árasztja magából. Úgyhogy punk. Majd valaki, aki nálam jobban ért ehhez, megmondja, hogy milyen.

Szóval csendesen folyik az élet. A Hindenburg épp most dokkol be az Empire States Building tetején. (Itt szúrum közbe, hogy kegyetlen nagy baromságok vannak a filmben. Ne lepődjön meg senki, amikor teszemazt egy egész Hindenburgot emberi izomerővel és némi kenderkötéllel rögzítetnek egyetlen korláthoz... sőt, úgy általában se lepődjön meg, csak akkor, amikor a készítők direkt azt akarják!)

Na, szóval csendeskén folydogál az élet, alig pár rejtélyes esemény borzolja a kedélyeket. Például eltűnik egy híres tudós...

És ekkor felbukkan a gonosz és titokzatos Mastermind. És főképpen az ő Teremtményei. Kicsit megterrorizálják a várost, van némi rohangászás, robbanások, repülős üldözés... aztán továbbállnak.

Közben megismerjük a rámenős újságírónőt, Polly Perkinst - akinek a neve nemtom, honnan volt ismerős, de nagyon az volt - valamint Sky Captain, alias Joe Sullivent, aki jelen történetünkben a macsó szuperhőst testesíti meg. Na, az alapfelállást ennyivel kábé fel is vázolták a készítők, és ezennel bele is csapnak a történetbe.

Előre szólok, hogy a történet lapos. Nem csak kicsit laposkás, nem. Lapos. Nagyon. Nagyjából egy alapszintű kaland-képregényéhez hasonlítanám. A fordulatok klisészerűek, és úgy általában túl sok váratlan eseményre nem kell számítani. (Na jó, azért én egy-kettőn meglepődtem)

A látványvilág viszont valami fenomenális. Néhol kifejezetten PC-s játékok jutottak eszembe... a háttérben bőszen kerregtek a processzorhűtők... Talán annyit lehetne ennek a kicsit elmosott, agyonlágyított, darkos látványvilágnak a felróni, hogy a film végére megfájdul az ember szeme attól, hogy próbál ráfokuszálni az alakokra, de sajna nem igazán megy neki.
Megkockáztatom, hogy pár jelenetnek kifejezetten rosszat is tett ez a vazelines objektív effekt. Lehet, hogy nem kellett volna ezt ennyire és mindenhol erőltetni. Talán ha kevésbé konzekvensek a széteffektelésben, nem lett volna annyira zavaró és a szemet is jobban kímélte volna.
Na, de ettől még gyönyörű az egész.

A 3D-s modellvilág szinte teljes egészében uralja a filmet. Szerintem nem is nagyon volt benne valódi díszlet. Ilyenkor picit sajnálom a színészeket, akik az összetákolt, a később vászonra kerülő látványra alig emlékeztető környezetben próbálnak úgy csinálni, mintha tényleg látnák, amit mi. Nem lehet egyszerű... Viszont bizonyára olcsóbb és teszemazt bizonyára környezetkímélőbb is egy virtuális robbanás, mint egy valódi. Nem kell drága, muzeális repülőgépeket elégetni, felrobbantani, vízbedobni, nem kell garmadával zeppelint építeni és elvezetni, majd azt is felrobbantani, nem kell igaziból megmászni a Himalája eldugott hágóit és még New Yorkot sem kell igazándiból félig lerombolni.
Szerintem ez tök jó dolog.
Éljenek a processzorok!
Idővel talán majd azért megtanulnak forgatókönyvet is írni...

Mindazonáltal mindenkinek javaslom a filmet megtekintésre. Bár vannak fanyalgók, szerintem, aki szereti a szép díszletet, rajong az ódon gépezetekért, kicsit piromán is netán, az szeretni fogja ezt a filmet.
Na, talán egy kis elszántság is kell hozzá.