Elég kétszer fél óra vigyorgás és pár dolog átértékelődik az emberben. A pszicho-téninghez jelentősen hozzájárult Szőkeherceg (egy napsütéses jóreggelt-SMS-sel) és Gyerekember (aki valahonnan túrósbuktát kerített és meglepett vele - leginkább házi készítésűnek tűnik). Persze ha az ember jól érzi magát a bőrében, kap pár pofont az élettől. Anyám most találta ki, hogy útban vannak neki odahaza a cuccaim. Ezt közölte és a szelektálást - a nagyjából egy hátizsáknyi ottmaradt dolgom közül - éppen az ex-exemmel váltott centumzacskónyi levélen akarta kezdeni. Kifejezetten kellemes érzés, amikor az ember úgy érzi, hogy ki akarják szelektálni onnan, ahol nagyjából 20 évet leélt. Heveny ordibálásban törtem ki és látványosan megsértődtünk mindketten. A furcsa az egészben csak annyi, hogy valahogy mégsem rontotta el a kedvemet annyira... Sokkal jobb vigyorogni és élvezni a pillanatot. Úgyhogy hagytam az egészet a fenébe! Mostanában úgyis túl sokat rinyáltam. Túl sokan lettek körülöttem hirtelen, akik hajlandóak meghallgatni a rinyáimat. (egyébként értékelem, és nagyon kedvelem őket - de elsősorban nem emiatt) Túlságosan kihasználtam ezt... a végén még sikerült volna eljutni odáig, hogy fetrengjek önnön szerencsétlenségemben kábé olyan önelégültséggel, mint a hiéna az elefántganéban. Rinyálnivalót mindig talál magának az ember, úgy döntöttem, hogy felesleges még keresni is pluszban. Lényegében elégedett lehetek magammal és a mostani helyzetemmel. Az elégedetlen szinapszisaimat tegnap felégettem. "Bodzilla vagyok...már tizenkét órája nem rinyáltam..." *bizonytalan taps, páran felhorkannak* Azt nem mondom, hogy nem fogok néha ezt-azt untatni pár dologgal, ami éppen dühít, avagy elkeserít. De valószínűleg mindenki sokkal jobban jár, ha nem keresgélem és elevenítem fel folyton ama problémáimat, amiken kesereghetek.
Mai bölcsességrohamunk után pedig kapcsoljunk át a hírekre.
Vesztemre kezembevettem egy HVG-t. Egyébként ez nem szokott megtörténni, mert alapvetően hidegen hagy mind a kül-, mind a belpolitika, a gazdaság és az ezekkel kapcsolatos észrevételek is. A hírek így is beszivárognak a tudatomba, úgyhogy homályos képem van arról, hogy mi történik globális szinten köröttem, de elemezgetni és értelmezni nem fogom, köszönöm szépen. Arra vannak mások. Majd azok megmondják a tutit. Engem meg vagy érdekel, vagy nem. De egy cikk megragadott és végigolvastam. Amit leszűrtem belőle, az pedig jelen pillanatban munkaügyileg nem kecsegtetett sok jóval. Eddig is tudtam, hogy egy süllyedő hajon vagyok egy bizakodó kisegér... "nem süllyedünk, nem süllyedünk! Sőt! Talán inkább emelkedünk" De úgy nézem, jobb lesz mielőbb dobbantani, akármi lesz is a céggel. Itt nekem már nem terem babér. De másnak sem sok. Egy ideig.
A vicc az, hogy éppen a héten éledt fel körülöttem a munkaerőpiac. Egy oktató videóra is megkértek. Nem, nem szexoktató videó. De a részletekről egyelőre kussolok. Babona.
Beszereztem egy trendi retikült. Azt mondjuk nem értem, hogy a srácoknak mi a bajuk ezzel a fotóstáskával, hiszen tök jó, hogy egyrészt végre mindenhová magammal vihetem a fotógépemet, másrészt pedig tökéletesen ellátja egy női táska összes funkcióját. Jó, talán nem nyílik egy másik dimenzióban elhelyezett narancsraktárra... de egyébként mindent tud. És szerintem jól is néz ki!
...és most vissza tanulni!