kedd, április 06, 2004

Na, mostanra már szétmentek az ujjaim. Sosem gondoltam volna, hogy ilyen megeröltető dolog a karton vagdosás. Teljesen leizzadtam tőle. Viszont immáron szabadkézzel is olyan biztonsággal kezelem a szikét, hogy gondolkodhatom a sebészi pályafutáson. Márcsak egy nyűves üvegbotot kell szereznem valahonnan. Félreértések elkerülése végett: ez is a maketthoz kell.
Kezdem behozni magam. Bár még így is nagyon le vagyok maradva, de már esélyesebbnek tűnik, hogy meglesz a félévem, ha kicsit igyekszem. Hát hajrá magamnak. Jöhetnek a pom-pom lengető lányok.

Nincsenek megjegyzések: