Úgyhogy du. egyedül hoztam el Apróherceget a bölcsiből (akivel a héten kezdtünk kicsit jobban összerázódni, eddig ugyanis nagyon anyafüggő volt), és anyát hátrahagyva levágtattunk a nagyiékhoz, hogy egy laza vacsora után hazahozzuk a tesót, aki már reggel leutazott lábadozni.
Kicsit gyomoridegem volt, mi lesz Anya nélkül, volt is pár pillanat, mikor elhalkult a világ zaja egy pillanatra, mint egy western filmben, de aztán tovább gördült a történet, és nem lett baj, még némi vacsorát is sikerült a gyerekszájakba csempészni.
Itthon persze tomboltak, ahogy minden újra a régi kerékvágásba került.
De holnap-holnapután is érdekes nap lesz: először állítunk ugyanis fát itthon.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése