És tessék, ismét beigazolódott, hogy baromira kell arra vigyázni, hogy semmi igazán konkrét dolgot ne írjon le az ember magáról. (Nem, megint nem linkelek, inkább csak beszélek bele a levegőbe!)
A legelemibb tézis az anonimitásban ugye, hogy ne írd ki a valódi neved, sem a telefonszámodat, ne is utalj rá, és ne tegyél ki fotókat magadról, aktokat meg pláne ne.
De ne írd le azt se, hol laksz, hol dolgozol, hány gyereked van, hogy hívják a gyerekeidet, hová járnak suliba, oviba, bölcsibe, egyetemre. Azt se, hogy melyik kocsmába szeretsz járni naponta.
Vigyázz, hogy ne utalj rá, hogy mennyit keresel, mi a politikai és vallási meggyőződésed, mit gondolsz név szerint egyes emberekről és hogy milyen pózokban szoktál szeretkezni, villanyfénynél, avagy a mosógépen szereted-e jobban, esetleg hány japán lánnyal szeretnéd egyszerre...
Valamiből ugyanis tutira baj lesz.
Lehet, hogy csak az anyukád találja meg a kicsapongó szexuális életedről vezetett nyilvános naplódat... de az is lehet, hogy holnap már az erkölcsrendészet kopogtat be az ajtón egy szépséges birságoló cetlivel és lefoglalja az összes barátnő.jpg nevű képet a gépeden.
Bármi megeshet.
Egyébként pedig nem, nincsen üldözési mániám. De tényleg!
Sem skizoid, sem paranoid hajlamaim nincsenek. Talán egy csöppnyi nárcizmus szorult belém... és lihelletnyit addikt vagyok... Nézze el nekem a világ.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése