Döglődök.
De pár kávé után azért még tudok párat rúgni. Persze az is lehet, hogy ez már csak idegrángás...

Reggel vettem a bátorságot és "finoman" elpanaszoltam a főnökömnek, hogy "kissé" túl vagyok terhelve. Ebből rövidesen csaknem egymás vállára borulva nyifogás lett, de végülis jót nyavajogtunk egymásnak kínjainkról. Úgy csapatépítő jellegűen.
Egyébként lesz ám majd ember felvéve, de ők csak októberben kezdenek. Egy hónap, amig belejönnek, megszokják a klímát és az időeltolódást... és addigra már pont megcsinálok mindent. Én és a klónjaim.
Jó zombi! Ül! Dolgozik! Nyomtat! Rajzol! Ügyintéz!

Az iskola meg egy nagy káosz úgy, ahogy van.
Fél évig tipródtam azon, hogy ki legyen a diploma előtanulmányaimhoz a konzulensem... és végül a Sors Keze kiütéssel győzött.
Mondjuk összesen három emberből választani nem tűnik nehéznek. A háromból kettőt ismertem régebbről.
Egy csajszi, aki mindent ráhagy az emberre és kevéssé szól bele a tervezésbe... csak a végén derül ki, hogy a bődületes hülyeségeket is képes bólogatva elfogadni.
Egy nagyon öreg bácsi, aki nagyon alapos és jó sokat beszél a témádról... csak aztán a második konzultációnál már a bőség zavarában nem tudsz hová kapni, a harmadiknál meg előjönnek az "ezt mégse így, hanem amúgy" jellegű hozzászólások.
És egy fickó, akiről mindenki azt mondja, hogy jó tervező és megköveteli, hogy az ember konzultációra rendesen felkészüljön, ne csak hebegjen-habogjon. Csak éppen ő az egyetlen, akit nem ismerek személyesen.

Kit válasszak? Jajj, kit válasszak??!
Na, amilyen vagyok, én belevágtam az ismeretlenbe.

Az első alkalommal nem jött el a fickó egyáltalán. Jó'van, hát végülis még csak a programot kell kiválasztani, az megy nélküle is.
Most volt a második alkalom. Készen van a programom, témavázlat, koncepció, funkcióséma... Keresem a fickót.
Hát órát tart.

Kiderült, hogy bár ez hivatalosan a mi konzultációs időpontunk, két tanár ezzel párhuzamosan a nappalisoknak tart órát. Azt is teljesen hivatalosan egyébként. Fasza!
Jó, hát biztos bejön azért a tanszékre, ha végez...
Nem jön. Várok. Csak nem jön.
Jó, nézzünk el abba a terembe.

Kiderült, hogy elment haza, amint végzett, hogy rogyna rá az ég!
Nos, én nem fogok még három hétig egy olyan embert üldözni, aki baszik rá, hogy neki hivatalos konzultációs időpont van kiírva és még csak azt sem tudom, hogy néz ki.
Kurvaanyáztam 10 másodpercet, aztán odamentem a csajszihoz (lásd fenn) és megkérdeztem, hogy beférnék-e még hozzá.
Befértem.

Repülőteret fogok tervezni.
És szándékomban áll másfél év elteltével diplomát kapni.