Hát nem álomszép??!

Ma voltam fodrásznál. Ez mostanság cca. évente szokott csak megesni, emiatt kicsit szégyellem is magam. Kezdtem úgy kinézni, mint a majomasszony, aki a Neander-völgy fái közt ugrándozott víg nemtörődömséggel.

Különben sem ártott már összekapni magam, mert nem akarok tréül megjelenni Szőkeherceg diplomaosztóján.

Szóval visszatévelyedtem az oly' rég elhanyagolt fodrászomhoz, meggyóntam neki minden bűnömet, azt is, hogy házilag festettem a hajam, sőt, Szőkeherceg festette nekem, sőt, még azt is hagytam, hogy csakúgy ingyért (ezt nem mondtam) befessék egy tanfolyamon... és hogy már egy éve nem volt levágva. Küzdött is a bozóttal három órát szerencsétlen csajszi. Szerintem eleve könnyebb dolga lett volna, ha machetével kezdi.
A végeredmény viszont megérte. Egyben be is biztosítottam magam, hogy tutira megyek majd megint, mert cca. 3 hetet adok és idegesíteni fog a szemembe lógó haj.
Hiába no, a női frizurák rejtelmei, meg frufru, meg minden...

Aztán elhoztam a régi albiból ottlétem maradék nyomait is. Bizony volt még ott pár kacatom. Csupa értékes püttypürütty, ami ugyan nem hiányzott egy cseppet sem az elmúlt egy évben, ámde most kézbevéve nem volt szívem kidobni őket. "Jó lesz még az valamire..."

Fülbevaló. Amit megtartok. Elrettentésképpen. Ilyet nem veszünk fel többet!
Kosár. Undorító, fonott bevásároló kosár, amit rühellek. De valamilyen elvadult pillanatomban mégis beszereztem. Majd odaadjuk valakinek.
Diakeretek. Dögivel. Digitális formátumhoz nem kell diakeret. Nem baj! Majd rakok bele CF-kártyát. Vagy mittudomén! Hogy nem megy bele?! Levágjuk!
Hálózsák. Tök jó, marhajó hálózsák, hiperszuper hőbizbasz...satöbbi, imádtam meg minden, de szerintem nem megyek már vadnyaralni. Azért jó, ha van. Hátha összedől az ágy és a földön kell aludni... vagy valami.
Táskák. Hát azokat mégis kidobtam, na.
Poszterek. Szerintem nem fogom kitenni már sehová, mert kábé két évig voltak a hálószoba falán és meguntam kissé. De elhoztam. Ki tudhassa?
Fadoboz. Őőőőő...háááát. Szóval az tök jó, ha van. Fadobozra bármikor szükség lehet egy háztartásban, különbenis tök jól néz ki!
Polifoam darabka. Hááát. Az is bármikor égetően szükségessé válhat ám!
Szóval öt szatyor még átjött. De most már tényleg nincsen több! Esküszöm!
Néha azért eltöprengek, hogy hogy a fenébe képes egy lakás ennyi szarságot elnyelni úgy, hogy még egyáltalán van helyünk leülni...