szerda, november 24, 2004

Megvan az új szórakozás a huszonsok éves korosztály számára! Megtaláltam! Emberek, menjetek és vegyetek lapra szerelt bútorokat! Sokat!
A hétvégén aközben tettem ezt a felfedezést, mikor arra vetemedtem, hogy lecseréljem a szeretve utált miniíróasztalomat egy használható méretűre. Megjegyzem, tényleg jól tettem, mert immáron elférnek rajta az általam és különböző kedves ismerősők által kreált kütyük, képek, képkeretek, valamint az éppen aktuális házim és pár egyéb kacat is. Ja, meg a gépem, de az részletkérdés, a kacatok mellett eltörpül a monitor problémaköre.
Hát, kérem, már szereltem össze pár dolgot, Szőkeherceg meg pláne nem ma kezdte a mérnöki pályát, de ebbe beleizzadtunk.
Ismertetem a lépéseket a jövendő kor válalkozó szellemű bútorvásárlóinak:
- végy egy kompjútercenternek becézett tárgyat, ami ráadásul három részből áll. Úgymint: számítógépasztal, gurulós kisszekrény és könyvespolc.
- vidd haza lelkendezvén az őrült jó fogás láttán és cipeld fel a sokadik emeletre. Csak hozzáfűzüm, hogy a franc se gondolná, hogy vagy harmincsok kiló egy nyűves asztal, ami lapokból és csavarokból áll.
- bontsd ki otthon a csomagot és kezdj elhűlni a szétguruló kismillió facsap, csavar, ketyere, bizgere és mifene láttán. A lapok, amiből az említett bútorok állnak, nagyok és tele vannak lyuggatva, mint egy-egy második világháborút megjárt gyúródeszka.
- kezdj el újfent lelkendezni, hogy na, ez tök jó móka lesz, bár már délután hat óra van. De biztos hamar végzünk, a múltkor is gyorsan ment.
- teregesd ki a bazinagy lapokat
- a szoba kissé kicsinek fog találtatni, de te ne zavartasd magad
- amikor elkezded összerelni a darabokat a mellékelt szabásminták alapján, kezdesz elbizonytalanodni a dolog jómóka mivoltán.
- amikor harmadjára szereled le a polctartót, mert kiderül, hogy fordítva kellett volna felrakni, akkor már tele a hócipőd a csavarokkal és szidod a csavaranyákat. (Másképpen: csavaranyázol)
- egyre jobban örülsz, hogy nem vagy bútorasztalos
- kezdesz becsömörleni a sok facsaptól és egyre jobban utálod ezt az egész bútorközeli élményt
- este kilenc van
- de már kezd összeállni és asztalformát ölteni a tákolmányod
- este tízre van egy asztalod és egy gurulós kisszekrényed, ami csak mérsékelten emlékeztet Frankeinsten első belsőépítészeti tervére, úgyhogy ezen felbuzdulva már nem rakod össze a polcot, hiszen úgysem férne el a szobában és a szomszéd már bizonyára baromira szeret téged a folytonos kopácsolás és hangos (csavar)anyázás miatt
- dögfáradtan ás talpig fűrészporosan rogysz ágyba
- reggel elégedetten szemléled munkád maradványait és összeszeded a földről a kimaradt alaktrészeket. És nem, nem kezdesz el gondolkodni, hogy honnan maradhattak ki
- következő hétvégén újult erővel ugorhatsz neki az új feladatnak: a polcos könyvszekrénynek.

Reklám után visszajövünk.

Nincsenek megjegyzések: