Egyiptomi Istenség jóvoltából körbenéztem játékok terén és két egészen ígéretes cuccot találtam. Az egyik mondjuk főképpen a demó hangulatával ragadott meg. Azzal a meglehetősen pozőr képpel indít, hogy öt darab állat járgány száguld egy bazi nagy sivatagban. A járgányok is akkorák egyébként, mint egy-egy légivagon - ha már sivatag. Egyébként pedig ezeken a száguldozó cuccokon kell ugrándozni, lövöldözni, egymást gyakni, gyilkolászni. Igazi FPS-játék, nem hazudtolja meg az előző részeit.
A másik is egy alapvetően egy főszereplős cucc. De ahhoz képest, hogy én ezeket (vérbeli nőként) nem kifejezetten szeretem - legfeljebb nézni - erről csak áradozni tudok. A történet maga elég semmitmondó, ha csak úgy hallja az ember - netán olvassa, mint én. Ámde elindul a demó-játék és leesik az állad. Igényes effektek, igényes grafika. Ahogy elnéztem, elég sok pálya van már a kedvcsinálóban is. Menteni ugyan nem lehet, de a nehézséget a legalacsonyabbra állítván nincs is szükség rá. Az első egy középkori pestises város utcáin játszódik éjszaka. Meglehetősen apokaliptikus képekkel tarkítva. Még azok a bizonyos lovak nyerítése is hallik a távolból néha!! A gonosz zombik a saját testükből tépett cafatokkal dobálják az ég mit sem sejtő küldöttét, de érte sem kell azért aggódni. A felszerelés része az offisöl karóvető, amiből olyan elemi erővel törnek elő a lövedékek, hogy kedves cafatos ellenünk legalább három métert repül változatos irányokba. Jobb esetben cirkalmas ívet ír le a levegőben. Rendelkezésre áll még robbanó lövedék is, valamint a legkülönfélébb eszközök. A kedvencem a karóvető után a villám-géppuska és a forgó rotációs kasza. Szóval telepítés, és utána repkedhetnek a zombik, varázslók, reszkessenek a pokol seregei!
Nem hittem volna, hogy játék-ajánlót írok valaha is...