Erről azt kell tudni, hogy ha felemeled mindkét lábad és nem vigyázol, eldőlsz...mint a rendes bicajjal. Valamint gyakorlatilag ténylegesen futó mozdulatokkal lehet hajtani.
Na most ezt Kishercegünk eddig kábé olyan féle tisztelettel leste, akár a brokkolit a testvére tányérján és a világért rá nem ült volna. Úgyhogy igencsak meglepődtem, amikor Apró előhurcolt egyet, hogy most ezt ő azonnal... najó, akkor legalább válasszunk egyet a méretedben, szentem. Annyira jól sikerült, hogy onnantól le sem akart szállni róla. Saját elmondása szerint "csak száguldottam, csak száguldottam..."
Kb. fél óráig terelgettem a boltban, hogy csak a kijelölt helyen randalírozzon és egyszer sem esett el közben, nem dőlt el. Csak egyszer, amikor megállt és nem számított rá, hogy ez nem marad függőleges helyzetben, mint a motor, ha leszáll róla...
Még este is erről beszélt. Csivitelt folyamatosan, amíg el nem aludt.
Aztán reggel is felemlegette... aztán délután a Papának is elmesélte. Este már javasolta, hogy menjünk vissza a boltba és ő nem akar majd "sátrazni" (ez a kitett sátrakba való bemászást, majd a belsejében éktelen vihogással kísért hancúrozást jelenti), hanem kiviszi a futóbiciklit és ott megy vele...
Ma már kicsit kopott az élmény, de még előjött, hogy ő "futómotort" akarna...
Azt hiszem, eddig semmit nem szeretett volna ennyire nagyon. Azt hiszem, eddig egyik gyerekünk sem szeretett volna semmit sem ilyen nagyon...
Egye fene! Még tart a leárazás...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése