Először is Boldog Újévet Mindenkinek!
Meg Karácsonyt is így utólag... Húsvétot még előre nem kívánok, mert remélem, hogy sikerül gyakrabban élménybeszámolni.

Igen, a kölökök kissé lefoglalják az embert. Így utólagosan talán túl derűlátók voltunk a testvérkérdéssel kapcsolatban, mert most minden létező gatyánkat fel kellett kötni, hogy lépést tudjunk tartani az emberpalántákkal. Kisherceg amint eljött a bölcsiből szünetre, szinte azonnal lebetegedett és végigszenvedte az egész Karácsonyt. Kábé ahogy tavaly. Naponta többször felment a láza jó magasra, lenyomtuk, nyűgös volt, alig evett, rosszul aludt. Aztán nem bírtuk tovább nézni a dolgot és bevittük az ügyeletre. Mint kiderült, az utolsó pillanatban, mert rá két napra meg is gyógyult magától. Egyébként a kór neve vírusos garatgyulladás volt. De ahogy elnézem a gyerekorvosi gyakorlatot, ez kábé mindegy. Fájt a torka és magas volt a láza. Magas láz, akkor vírus, belenéz a torkába, nem a torok teteje, nem a mandula, akkor garat. Na. Adjon neki C-vitamint, anyuka, csókolom.

Aztán majd időm akadtán pöfögök egyet a háziorvosról is. Mert én meg vele vagyok kábé úgy, mint Raon kollega a védőnővel.

Egyébként igen, potom 15 napja kezdtem írni ezt a hatalmas postot... és ma fejeztem be