A hétvégén Shadowrun versenyen meséltem. Ennek a partynak.
Igen, azok.
És végig a fejükön tartották...

Utána kicsit furdalt a lelkiismeret, mert úgy éreztem, jobbat is ki tudtam volna hozni nekik a game-ből. Mármint hogy jobban szórakozzanak, mint ahogy sikerült.

Úgy értem; profi banda, talán túlságosan is, én meg villantani akartam nekik, mert a modul írásában is részt vettem (bár idén elég keveset).

Sajna a csapat most nem a legjobb formáját hozta, elcsúsztak időben nagyon, meg kicsit szétszórtak is voltak, de ez most mindegy. Hiába sürgettem őket, az időre nehéz befolyással lenni, ha kényelmesek a játékosok. Nem lehet pár golyóval vagy fékcsikorgással megsürgetni őket, sőt: az csak belassítja az egészet. (Pláne egy Hentes és mészáros csillagjegyben született partynál.)


Én viszont ragaszkodtam ahhoz, hogy ne a modul fapados verzióját jáccák végig, hanem kapják meg az arcukba a "csavart" is. Ami aztán nem sült el egész jól, mert pont annyival csúsztunk ki az időből, hogy a csavar igazán ütött volna náluk...

Így kicsit felemás érzéssel zárult a játék, láttam is az arcukon, hogy rosszul érintette őket a "VÉGE, ITT HAGYJA MINDENKI ABBA" parancs a Nagyfőnök részéről. Remélem, a modult elolvasva jobban összeáll nekik a dolog, amiről nyomozgattak.

Vagy 1 napig filóztam, hogy ugyan nem lett volna-e jobb az egyszerűbb szálon végigüldözni őket. Nem is tudom, nehéz ügy. Talán egyszer mesélek nekik még egyszer külön, hogy kárpótoljam őket...