Van az úgy, hogy az ember eltéved. Nem jó megállónál száll le, vagy egy utcával előbb kanyarodik be, esetleg pont lezártak egy utcát otthonához közel, ezért ismeretlen terepre kényszerül...

...majd ledöbben. Előfordul, hogy a "hol is vagyok?" kérdés után az "atyaég, ilyen helyek is vannak??" merül fel. Pedig nem is ment messze. Csak egy saroknyira. De eddig valamiért nem vette észre. Vagy nem akarta. Vagy igyekezett nem venni róla tudomást.

Az is előfordul, hogy az interneten történik ilyemsi. Elgépelünk egy címet, és mondjuk a cheat.hu helyett a chat.hu jön be. És úgy járhatunk, mint publicistánk, Tóta W. (Worluk) is: http://w.blog.hu/2006/12/01/chatportya14

Egy kicsit megmerítkezett a virutálszennyben. Node én elképzeltem, mi lett volna szegénnyel, ha a Belterj-chatre kerül!
Fél órán belül azon kapná magát, hogy buta szóvicceket fabrikál.
A nap végére pedig ellenállhatatlan késztetést érezne, hogy írjon egy M* regényt, vagy minimum publikáljon egy ifjúkori novellát! És aztán görcsösen védje naphosszat. Muhahaha!