Elhatározásom kemény! Innentől fogyókúra! De dulván...
Most már komolyan idegesítenek a szélességi paramétereim, úgyhogy a tükör adja ehhez a projekthez a kellő elszántságot...
Nagyon elszánt vagyok ám!
Kipróbálom a tapaszt. A Tapaszt! Pontosabban. (Ennyi nagybetűt megérdemel, amilyen ára van...)
Ma van rajtam először és egyelőre csak annyit érzek, hogy bizergálja a lapockámat, mert oda tette fel reggel Szőkeherceg (így ő nyújt majd minden reggel segédkezet). És erősen töprengek azon, hogy hogy fog ez az előírt 24 órán keresztül rajtam maradni, de ez majd holnap ki fog derülni.

...azt hiszem, hogy így halkan be kellene azért vallanom, hogy ez úgy nagyjából a tizedik ilyen elhatározásom az évben. Egyszer fogytam is kábé két kilót két hét alatt... aztán leállt a folyamat (vagy elromlott a mérleg, az a mocsok!), úgyhogy mérgemben gyorsan híztam három kilót.
Sajnos, szeretem a finom kajákat, nah! Pedig nem is eszem sokat... annyira.
Bevallom, egyszer még a fogyasztó tablettát is kipróbáltam. De folyton éhes voltam tőle.
Micsoda kicse... kiszúrás szerencsétlen kajaholistákkal - így velem is -, hogy az áhított csodaszertől csak még többet akarnak enni?! Szerintem ezt egyék azok, akik mazochisták, vagy azok, akik kitalálták és most röhögnek a markukba, én maradok a puffasztott zabnál, meg a salátaőrlemény kivonatnál, meg a papagájkajával dúsított fűrészporos kenyérnél. Ezek finomak. Szeretem őket. De tényleg...