Ugyanis ez is egy olyan film lett, amit vagy háromszor kell megnézni: egyszer a történetért, másodszor az apróságokért és a mellékszereplőkért (mellékszörnyekért), harmadszor pedig az alaposan megrajzolt épületbelsőkért, városokért és űrjárművekért.
(De ne menjünk el biccentés nélkül azon tény mellett, hogy bizony legalább ugyanennyi bőrt le fognak róla húzni másként is: regény/rajzfilm/képregény, szőrös/aranyos/LEGO figurák és az elengedhetetlen színes képeskönyvek, teli a filmből vett, poszterre vagy Windows-háttérnek kívánkozó képekkel meg némi szöveggel, amit a 12 éves "olvasók" úgyis átlapoznak majd...)
Néhol sikerült "fájdalmasan szépre" megrajzolni a háttereket, és jó lenne tudni, hogy némelyik forgatási helyszín vajon melyik kontinensen/országban található (és lehet-e oda rögtön költözni :).
Páratlanul részletes minden, a csatajeleneteknél meg már vártam, mikor lassul be a kép vagy kezd el szaggatni az űrhajók mozgása... (szinte hallottam, hogy felzümmög pár processzor)... de nem, jó munkát végeztek, a cuccaik árából persze biztos megvehetnék a teljes magyar filmipart, jogdíjastul, színészestül, portásbácsistul, rézandrásostul...
Ízlelgessük a szót: CGI.
Nem, nem egy ügynökség. Mondjuk ettől még nem kell kevésbé félni tőle, de hogy áldás-e vagy átok az elterjedésük, az szerintem jobban ketté osztja a filmiparhoz értőket, mint Mózes a Vörös-tengert... (politikailag korrekt verzió: mint Jim Carrey a paradicsomlevest.)
Nekem személy szerint pozitív élmény volt a film, nem vártam tőle mást, mint amit nyújtani volt hívatott, egyedül talán az idősík volt kicsit zagyva. Az egész szinte egyetlen pörgő jelenet, nem csökken a feszültség, mintha mindig éppen harcolna valaki. Az az érzése van az embernek, mintha összesen 4-5 nap... na jó, 4-5 hét eseményei lennének, az pedig akárhogy is nézzük, csak 1 hónap.
Márpedig legalább 8-nak kellett eltelnie a történések ideje alatt. Ugyanis ennyi idő kábé kihordani egy (spoiler: egyszerre kettő) gyermeket onnantól, hogy tudatjuk a kedves papajelölttel, miszerint új pénzforrás nyílik meg hamarosan: a családi pótlék és a GyED képében.
Kis kitérő: természetes úton (a klónozókat most hagyjuk, kell a fenének annyi mexikói, tutira csak azokhoz értenek...) egy babát 1 anya 9 kilenc hónap alatt szül meg, még a Köztársaság korában is.
Próbálkoztak ugyan állítólag a 9 anya -> 1 hónap felállással is, de nem jártak sikerrel.
Ez azt jelenti, hogy bizony volt... kellett, hogy legyen olyan történés is, mikor a kamera nem bámult a szereplők arcába, és biza tépelődhettek, gondolkodhattak, moralizálhattak (spoiler: csábulhattak a Sötét oldal felé) máskor is, mint amikor mi néztük őket.
És talán ez okozhatta a tőlem eggyel jobbra ülő mozinéző furcsa hiányérzetét is. Meg talán az, hogy nem volt elég nyilvánvaló: egy NagyonNagy Sötét Úr, aki képes ennyi embert megtéveszteni, az biza nem csak a jó dumájával győzködi a népet, legyen amúgy akár szuper diplomata is: egy Jedi szívének és gondolatainak megmérgezéséhez ennél jóval több kell.
És ha nem is látunk szikrákat a szemében vagy derengésszerű aurát körülötte, attól még ott az Erő, annak is a színhiányosabbik oldala... De ez tényleg nem lett eléggé hangsúlyozva.
Hogy másról is szó essen, kikívánkozik ide a blogra valami már egy ideje. Vagy valaki. Egy... egy... nos, egy állat. Egy skunk.
Már egy éve. Azóta egy állatkereskedés "dísze", mióta elődjét megvették: egy Maine Coon cicát. Az "ár" felirat az üvegpalotán nem változott: 80.000 Ft.
Bizony, annyi. A cica elkelt annyiért, ez a kis állatka nem. Aki azóta persze megnőtt. Nagyobbacska állatka lett - ez a szép verzió.
Elegánsan elhízott - ez meg a valósághoz közelibb, ami nem is csoda, mert kb. kéthavonta jártunk ott, és csak most először láttuk ébren. Egyből lenyűgözött...
Tegyék a kedves olvasók a szívükre a kezüket: hát nem édes? (Az "igen"-en kívül semmilyen választ nem hallok meg, ne is tessék próbálkozni...) Miután sikerült egy képet csinálni róla (10-ből a fenti 1 volt értékelhető), elkezdtünk csevegni róla a főeladótól kb. 3 méterre, hogy biza nem kel el... majd viccesen megjegyeztem azt is, hogy 60-ért már talán töprengeni kezdenék. Mindezt nem mondtam túl hangosan, de nem telt bele 10 mp, és a főeladó jelent meg a Skunk lakóhelye mellett, és letörölte az üvegfalról az árat...
De nem, nem vettük meg. :) Nem azért, mert ketten együtt sem rendelkeztünk ennyi vagyonnal így fizetés előtt, hanem mert egy ekkora lakásba nem való -- bár igazság szerint, az alvás művészetét háborítatlanul tudná művelni, ha elférne nálunk, ugyanis amennyit mi ébren idehaza tartózkodunk, az nem túl jelentős...
Így hát nem lettünk többen sem egy skunk, sem egy gyönyörű tűzpiros-kék színű papagáj, sem egy csincsilla révén - a futottak még kategóriában egy kopasz malac és egy beszélni tanuló sándorpapagáj indult.
Mindenkinek feltűnt talán, hogy eme blog írónak száma megközelítőleg duplájára nőtt, bár a blog alapítója a kezdeti lelkesedés és gondolat mellett némi fenntartással viseltetett a dolog iránt: félt, hogy túl sok autóról lesz szó innentől a blogján.
Bizony-bizony, beigazolódott a gyanúja, a Sith-ek bosszújáról szóló sorok közé is becsempésztem pár kommandóst: a figyelmesebbek bizonyára kiszúrták már a "spoiler" szakszót, ami tuningolt autók egyik ékessége:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése