Azt hittem, milyen jó lesz, ha itthon leszünk - betegszabadság címszóval - pár napig. Majd jól rendetrakunk végre. Majd találunk helyet az apró lomoknak, meg a sok papírnak, amit az a fránya suli hoz össze. Ehelyett mi volt? Egésznapos alvások, nyögésekkel tarkított köhögőkoncertek és pancsolás a teában. De már múlófélben van a nyavalya. Legalább ezt sikernek könyvelhetem el.
Még jó, hogy nem egy héttel előbb jött ez a kehesség. Betett volna a sulinak izomból. Így "csak" egy munkanapot vesztegettem rá.
Tegnap Ördögtestvéréknél lakásbúcsúztató volt. Vicces volt a töküres lakás. És jó volt megint találkozni a haverokkal. Megtárgyalni az ügyesbajos dolgokat, kitárgyalni a blogtémákat, meg a semmiről is beszélgettünk, mert azt is kell. Kicsit hamar leléptünk, de valahogy a bacik már ágybakívánkoztak. És a tömeg is épp kezdte túllépni a kezelhető méretet.
Ma megint hősiesen megpróbálok nekiugrani a rendcsinálásnak. Aztán meglátjuk, hogy alvás, vagy csak filmnézés lesz-e belőle.