Hatalmas, bűnös vásárlást csaptunk ma. Már úgyis régóta tervben volt, hogy csináltatunk egy METRO-kártyát, hogy ne függjünk folyton mások kártyájától.

Egy bevásárlás képei
I. fejezet: A helyi piac

Sajnálatos dolog, de hosszú évek alatt valahogy kifejlődött bennem egyfajta szombatdélelőttipiacolás-undor. Most sem sikerült nagyon leküzdeni. Állati sokan voltak és mindenki jóltáplált birkák módjára mozgott. Legtöbbször előttem. Általában az orrom előtt szokott eszébe jutni a szatyros néniknek leállni és megtárgyalni a pesterzsébeti közéleti problémákat, ugyanígy előttem kezd el kóvályogni a bevásárlócetlivel elküldött sörhasú, sörszagú, bőrkabátos papa, előttem kezd trécselni az eladó a rég nem látott barátnőjével, és úgy általában mindenki állati jólnevelten ott áll meg, ahol eszébe jut, és úgy viselkedik, mintha otthon lenne a nappalijában és nem is volna körülötte senki. Na, azért némi küzdelem árán beszereztük a havi rágógumikészletet, meg pár kevésbé kornyadt zöldséget, ja és némi csokitojást a hétfői locsolóhadaknak.
És csak ezek után indultunk a METRO-ba. (Bevallom, ott is áldatlan állapotokra számítottam, mert ilyenkor ünnep előtt mindenki meghülyül. Ez is sokéves tapasztalat.)

II. fejezet: Megashopping a szupermarketban

Jó sokan voltak a parkolóban.
Viszont jól eloszlott a sok ember a hodálynyi csarnokban.

Check in
A vevőszolgálati pultnál már láttuk, hogy itt aztán óriási a kínálat. Egy alvó bébit pátyoltak az áruházi alkalmazottak. A pult tetején. Szőkeherceg rögvest arra a következtetésre jutott, hogy ma bizonyára áron alul lehet venni ARO Tündéri Alvó Kisbabát... mire körbejártuk az egész boltot, de nem volt sehol sem. Szerintem elkapkodták.

On board
Viszont potom áron jutottunk hozzá egy wokhoz. Bazinagy öntöttvas alkalmatosság a szentem, ami mellett semmi más nem fog elférni a gáztűzhelyen, és tuti, hogy a gusztusos kis kör alakú mosogatónkba sem fog beleférni. Ellenben tudom, hogy állati jó kajákat lehet benne csinálni és ezt többször szándékszom is bebizonyítani.

Kínai kaja, szok, olcó...
Vettünk egy kínai leveses készletet. Na, nem mintha olyan gyakran ennénk kínai levest itthon. Őszintén szólva zacskós Vifon levesen kívül nem nagyon ettünk még ilyesmit. Na, de milyen jól mutat a zacskós Vifon leves egy mattfekete csöbörszerű leveses tálban! Mellette egy gusztusos kis kerámia evőpálcika-pihentető, és az evőpálcika is elegáns fekete színben pompázik.

Lehetett kapni szusi-hozzávalókat is. Szusi-rizs, algalapkák és egyéb gyanús hozzávalók. Na, de itt már megálljt parancsoltam magamnak.
Ugyanis már ezek előtt jött egy ablaktörlőszett, egy macis bögre (ami még nem volt meg a készletünkben), egy kávéillatú(!) illatosítógyertya (arra az esetre, ha nem akar az ember kávét főzni, de azért kávé illatra vágyik), egy profi palacsintasütő műanyag lapáttal (már csak azért is, hogy Kisangyal legközelebb is tudjon nálunk palacsintát sütni).

In vino veritas. Veritas vincit. Veni, vidi, vici... és más latin bölcsességek, hogy az „elitgimiben” szerzett tudásomat csillogtathassam
A boros részlegnél egészen elgyengültem. Nem értek a borokhoz, de azt tudom, mi finom és mit szoktam szeretni... Hát itt tájegységek szerint szétválasztva, gusztusos kis felhozatalból lehetett választani. Nem mertem venni semmit. Végül egy Garrone muskotályos pezsgő jött velünk. Kicsivel később csatlakozott hozzánk egy üveg Amaretto likőr is.

A távozás angolos mezeje
Pánikszerűen vettem az irányt ekkora költekezés után a pénztár felé. Azért még útközben felcsíptünk cca. másfél kiló csirkemell filét, hogy legyen, és mert úgysem volt kisebb csomagolás… és majdnem felcsíptünk két hejre menyecskét is, akik Bakonyi túrókrémet kóstoltattak... de aztán csak a túrókrém jött velünk.

III. Multimédia-túra
Ezek után még képes voltam (egy kiadós tankolás után, mivel lovunk már szomjas volt) venni egy 256 MB-os memóriakártyát is a telefonomba, hogy tudjak majd zenét hallgatni, lyól. Valahogy a gyárilag mellékelt 32 MB-ra nem sok dolog fér. Kíváncsi leszek, hogy fog szuperálni.
Pont a héten hallottam, hogy az MMC-kártyák hajlamosak fagyni, meg úgy általában nem jól működni... De majd meglátom. Úgyis csak pénteken tudom meg. Hála a WinXP jótéteményeinek, az itthoni gépre nem tudtam feltelepíteni azt a nyamvadt adatkábelt, amit a telefonom is bevenne, így a divattelefonomba csak a melóhelyen tudok másolni bármit is.

IV. Prológ, vagy amit akartok
Mindebből kitűnik, hogy szorgalmas tagja vagyok a fogyasztói társadalomnak. Habár, még nem tudom, hogy hová fogom ezt a sok cuccot elpakolni.

V. Rigor szundi
Kicsit elfáradtam a vásárlásban.Szőkeherceget is megviselte a shoppingoló körút. Most itt szuszog a kanapén édesdeden. Egy fagylaltos kávé után. Ennyit a koffeinről.