Úgy tűnik, mégis marad a fejem balik fele, ha szerencsém van.
A körzeti doki nézte, forgatta, mozgatta, tapogatta, emelgette még a lábamat is, aztán elküldött sürgősen a fül-orr-gégészetre, hogy vizsgáljanak ki, ahol meg kiderítették, hogy semmi bajom. Az más kérdés, hogy a bal halántékom leszakad, amikor megröccen a taknyó az orromban. De az lehet bármitől. Vérszegénység, alacsony vérnyomás, migrén. És különbenis menjek már a csudába!
Bevettem egy Algopyrint, belevágtam a talpbetétet az új cipőmbe, megnéztem egy gyorsulós filmet és most megyek aludni.
A tegnapi edzőtermi kirándulást most éppen mindenhol érzem. De az jó. Bár kissé öreganyósan mozgok tőle.