Végre postolni is van időm.
Kissé rohangászós lett az elmúlt pár nap, mostanra már a nyelvem is lóg. No, persze én elvileg élvezem a rohangászást, ügyintézést, egyeztetést, de azért ez durva volt.
Régi melóhelyen munka-lavinával fogadtak, de amint a pénz körüli egyezkedésekre került sor, kiderült, hogy még azt a pénzt is sokallják, amit amúgy muszáj kifizetniük, mivel ott dolgoztam "hivatalosan". Ez már csak így szokott menni. Csak valahogy rühellem a szarrágásból kikerekedő vitákat. És nem fűlik a fogam "apámlehetne" korú emberek jóbüdösfrancba küldéséhez sem. Ellenben mégis kényszerülök megtenni. Miért nézik folyton hülyének és baleknak az embert? Jó, persze, tudom a receptet, meg kell próbálni, hátha bejön... Ellenben akkor az új munkaadóm miért képes az ilyesmiket korrektül intézni? Nem rinyál, hogy "már megint vizsgázol, sosem vagy itt", "már megint számlázol, a múlt héten számláztál" és hasonló baromságok. Érdekes, hogy egyesek ezt tudják ésszerűen előadni. Miért az érdekes, hogy egyesek tudják? Miért nem az, hogy egyesek nem? Amúgy arra a fickóra is rájár a rúd rendesen - bár nincsen rosszul eleresztve, ahogy elnéztem. Éppen tegnap lopták el a kocsiját a helyi millimos-gettó bevásárló központjából. Megrendelésre. Ma szólt neki valamelyik alvilági kapcsolata, hogy visszavásárolhatja. Másfél millióért. Ez már csak így megy azokban a körökben. A vicc egyébként az, hogy éppen a múlt héten törték fel - ugyanezt a kocsit - és loptak el belőle egy laptopot - ugyanott. És igazán vicces, hogy éppen ebben a milliomos-gettóban lopnak, mint a szarkák. És nem ám a rosszarcúak... nem. Megnéznek egy csili-vili BMW-ből, ahogy elrakod a laptop-táskádat a csomagtartóba és sitty-sutty, már ott sincs, mire visszaérsz. Jó esetben. Rosszabb esetben a kocsid sem. Hurrá, mi? Jómúltkorjában meg pár party-gandzsás faszkalap markolta fel a földről az ex telefonját, ami a hócsata hevében kihullott a zsebéből és pár lépésnyire volt tőle. De nem szóltak volna... Még visszavásárolni sem tudtuk. És abban az időben naponta láttam a buszon az egyik kis mókust, aki benne volt abban a társaságban. Óóóó, hogy tudtam volna nagyon rugdalni! De hát ez egy ilyen környék...