Ittam kávét Kecskevadászék cégénél. Meg Red Bullt is. Azóta pörgök. Bár néha inkább mélyrepülök. A denszből persze nem lett semmi. Mert ugye az Ügynök egy lusta, punnyadt állatfajta, aki egy egyszerű vacsora után úgy elkornyad, hogy nem bír átgyalogolni abba a kocsmába, ahol az időt múlatjuk. Kecskevadász azonban elhívta a 'nagymamáját'. Ő is olyan 'nagyi, mint nekem a két 'bátyám'. Fogadott és szeretett. Eszméletlenül jópofa a csajszi és van otthon görénykéje, úgyhogy még akkor is szimpatikus lett volna, ha egy szőke plázaliba. De nem az, sőt! Az ő humora nőknél nagyon ritkának számít, de csodálatos adomány. Csak elismeréssel tudok neki adózni. Viszont sajnos ő is lelépett, úgyhogy ketten maradtunk Kecskevadásszal a pesti éjszakában. Tehát inkább hazagyalogoltunk, útközben vettünk pizzát (mélyhűtöttet), meg fagyit, meg ezt-azt, lelkiztünk, dumáltunk, itthon meg megnéztük a Ninja Scrollt. Egyiptomi Istenség úgysem szereti az animéket. Nekem viszont tetszett. Kicsit mondjuk brutálos pár része, de nagyon hangulatos kis valami. És a főhős a végén macsóul belegyalogol a naplementébe. Mostanra Kecskevadász már alszik jóeséllyel. Én viszont nem tudok. De mindig ez van, amikor ún. energiaital kerül a szervezetembe.