...najó. Éjjel van. Széttanultam magam, elegem van. Jöjjön, ami még nem volt. Ez a bennsőm lesz.
Mocskosul rinyagyanús és kicsit rózsaszínke is. Szól egy kis Red Hot Chili Peppers a fejembe belefelé... gótulok. Egyedül az éjszakában. Jelentem, elszívtam életem második cigarettaszálját, ami kellett (magyarán: kívántam) és jól is esett. Kisunnyogtam az erkélyre és belemerültem az éjszakába. (Ha nem tenném, Párduchölgy már holnap hajnalban meggyilkolna a szobában terjengő bagószag miatt) hogy mijafrancért vonz ennyire a városi éjszaka, azt nem tudom, de imádok belebámulni a lámpák fényébe. Ezt vidéken nem tudom megtenni. Jó, ott van csillag, meg ég... és csillagcsavarhúzóval egy ügyes fickó még le is tudja nekem szedni azokat... Ja, igen. Fickóhiányom van. Nem általánosságban. Hanem fizikailag és momentán. Persze...majd pótlom, igen... majd. Pótolom. Utálom, hogy szétbassza a magánéletem pár olyan dolog, ami muszáj, de nem hiányzik a hátamnak sem. Például suli. Például, hogy hiába gürizek, az álomlakás még mindig nem jött össze... sőt egyre távolabb kerül. Hogy...najó. Ezt talán hagyjuk inkább.
Maradjon másnapra is.