Nem tudom, ki hogy van vele, de bennem néha éjszaka szoktak megfogalmazódni a korszakalkotó gondolatok. Most például az, hogy nem hagyom annyiban Kecskevadászék ajánlatát... ha ők nem gondolták komolyan, majd én. Szóval egyéletemegyhalálom, én biza' ezt megpróbálom. Ez hozzátartozik a fejjel megyünk a falnak imidzsemhez és egyébként is. Legfeljebb csinálok pár szép rajzot. A másik, hogy nekem TFT monitor kell. Mondjuk ez annyira nem korszakalkotó. 17"-ost már egészen normális áron lehet kapni. Emlékszem, hogy a mostani CRT-met vettem kb. ennyiért. Hahh, hogy szalad az idő, hogy rohan a technológiai fejlődés... hogy milyen álszentül tudok nosztalgiázni! Bár azért mindenképpen vicces visszagondolni, hogy amikor első gépemet összeraktam, akkor még azt a nyűves SD-RAM-ot olyan 40e+fáért adták, ma meg már mit bírnék venni ugyanennyiért, ugye.
Nézegettem a Syberia nevű játékot. Egyelőre csak Egyiptomi Istenség játszott vele, de azt hiszem, ezt most kivételesen én is kezelésbe veszem. Nagyon hangulatos. Így, hogy benne vagyok a steampunk őrületben, így pláne. Gyönyörű grafika, igényes dizány, hosszú párbeszédek, amik ráadásul az ilyen láma angolosoknak, mint én is vagyok, feliratozva van, akár egy film. Most tekintsünk el attól, hogy elképesztően félre van néhol fordítva. Egy baja van, éspedig hogy gyönyörű 3D-s világban rohangászik az ember egy csajszival (mellesleg egész jó feneke van a kis cyber-szukának), de sajnos csak adott kameraállásokból láthatom a szereplő mozgását, az épületeket nem bírom körüljárni (és persze agyon screenshotolni). Ez az a fajta játék, ami olyan, mint egy film lapozgatós könyvvel turmixolva. Ami nem baj végülis, de azért majdnem. Ezt most jól megaszondtam.
Napi game-ajánlónknak vége, zárul Miki mókatára, kéremkapcsojjaki!